Ruházati termékek, cipő, és egyéb (nem műszaki termék) fogyasztási cikkek esetén a jelenlegi hazai szabályok alapján ugyan nincs kötelező jótállás, de ez nem jelenti azt, hogy hiba esetén a fogyasztónak ne lennének jogait. Az is előfordulhat, hogy a forgalmazó/gyártó részéről volt egyoldalú jótállási nyilatkozat, de ennek hiányában is a törvény szerint az ún. kellékszavatossági jogok alapján is érvényesítheti a jogait a fogyasztó.

(Az alábbiakban a törvényi minimum követelményeket ismertetjük, ezt a forgalmazó a fogyasztó hátrányára nem változtathatja meg)

A Polgári Törvénykönyv idevágó szabálya a vásárlást követő hat hónapon belül a garanciához/jótálláshoz hasonló helyzetet eredményez. A fogyasztónak ebben az első hat hónapban – ha a hiba, vagy annak oka már a vásárláskor is megvolt a termékben, és arra külön nem hívták fel a figyelmét – joga van ahhoz, hogy követelje a kijavítást, vagy kicserélést, illetve a vételár visszafizetését (e jogok között azonban van egy sorrend, amitől csak kivételes esetben lehet eltérni).

cipo_ruha

Hiba alatt objektív hibát értünk, ami azt jelenti, hogy a termék nem alkalmas azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és

– nem rendelkezik azzal a minőséggel, illetve nem nyújtania azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó – különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő – nyilvános kijelentését, és

– nem alkalmas a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés (vásárlás) időpontjában a kötelezett (forgalmazó) tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint

– nem rendelkezik a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.

Az igényérvényesítés szempontjából nem minősül hibának, ha a ruhának nem jó a mérete, illetve az sem, ha a hibát rendeltetésellenes használat okozta.

A Ptk. a következő rendelkezéseket tartalmazza a kellékszavatossági igénnyel kapcsolatban:

(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint

a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy

b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

(3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

(4) A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.

A határidők helyes értelmezése

A vásárlástól számított hat hónapon belül felismert és közölt hiba esetén NEM a fogyasztó köteles bizonyítani, hogy a hiba, vagy annak oka már a vásárlás pillanatában is megvolt a termékben. Az forgalmazónak vita esetén független szakértő útján kell bizonyítania a hiba rendeltetésellenes használatból eredő voltát (illetve egyéb állítását), amennyiben szabadulni akar a helytállási kötelezettségétől (ez a szakértő nem lehet a saját javító szolgálatának alkalmazottja, vagy egyoldalúan felkért és a forgalmazóhoz bármilyen formában kötődő megbízottja, és rendelkeznie kell szakértői képesítéssel!).

Ha bebizonyosodik, hogy a hiba nem gyártási eredetű, illetve annak oka nem volt meg a vásárlás pillanatában, a forgalmazó mentesül a felelősség alól. (Az üzlet fenntarthatja a jogot, hogy megalapozatlannak bizonyuló fogyasztói panasz esetén a bizonyítási eljárással felmerült költségek megtérítésére a fogyasztót felszólítsa, illetve ha ezt a fogyasztó nem akarja kifizetni, bírósághoz fordulhat.)

Amennyiben az üzlet (forgalmazó) a vásárlástól számított hat hónapon belül közölt hiba esetén a bizonyítási kötelezettségének nem tesz eleget (vagy nem sikerül kimentenie magát a bizonyítás során), illetve elismeri a hibát, köteles a terméket kijavítani, illetve kicserélni, végső soron a vételárát visszafizetni, a törvény által meghatározott sorrendben és feltételek alapján. Gyakran előfordul, hogy az üzletek megbízottjuk, nem ritkán saját javító szolgálatuk megállapításait tálalják szakvéleményként, ezek vitatására (békéltető testület, vagy bírósági eljárás keretében) van lehetősége a fogyasztónak. Fontos! Kivételes esetektől eltekintve a forgalmazó szakértőjének véleményét a bírósági eljárásban nem független szakértői véleményként veszik figyelembe, a bíróság által kirendelt szakértő költségét pedig a jótállás esetén, illetve a szavatosság első hat hónapjában közölt kifogás esetén a forgalmazónak kell előlegeznie, ami komoly összeg!

Mikor kérhet a fogyasztó kicserélést?

Az a fő szabály, hogy a fogyasztó első körben választása szerint kijavítást, vagy kicserélést kérhet. Ha a hiba kijavítása nem lehetséges, vagy azt az üzlet bármilyen okból nem tudja vállalni, illetve a hiba természetéből kifolyólag javításra nincs lehetőség, akkor egyértelműen a csere a megoldás. Az üzlet javítható hiba esetén jogosult megtagadni a kicserélés iránti igényt, ha az a javításhoz képest aránytalan többletkötelezettséget jelent.

A kicserélés azt jelenti, hogy ugyanolyan, új terméket kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.

Ha sem a kijavítás, sem a kicserélés nem lehetséges (a fogyasztónak nincs rá joga, illetve az üzlet nem képes eleget tenni az igénynek), a fogyasztó kérhet árleszállítást, illetve a vételár visszafizetését. Jelentéktelen hiba esetében azonban az elállásnak nincs helye.

Mi a helyzet a levásárlással, levásároltatással?

A hatályos jogszabályok nem tesznek említést a levásárlásról, tehát erre a fogyasztót nem lehet kényszeríteni. A törvény azonban lehetővé teszi, hogy a felek ebben megegyezzenek, de a fogyasztó hátrányára nem lehet eltérni az előírásoktól. (A kijavítás helyett például fel lehet ajánlani a levásárlást, de olyankor, amikor a vételár visszafizetésének lenne helye, ez egyértelműen jogsértő).

Jogérvényesítés:

Fentiek értelmében tehát a hibás teljesítés miatt a felelősség első sorban a forgalmazót (illetve a jótállási jegyen feltüntetett javító szolgálatot) terheli. A kötelezett első körben köteles a panaszról jegyzőkönyvet felvenni, és a terméket kijavítani (a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet értelmében törekedve arra, hogy ez 15 napon belül megtörténjen), amennyiben ez nem lehetséges, vagy a forgalmazó bármely okból nem tudja megtenni, köteles a dolgot kicserélni (ugyanolyan új termékre), ha erre sincs mód, végső soron a vételárat visszafizetni (teljes vételár). Ez a sorrend kötött, az eltérésre csak indokolt esetben van lehetőség. A fogyasztó hátrányára nem lehet eltérni.

A szavatossági jogok sorrendjétől a fogyasztó eltérhet, ha sorozatosan jelentkeznek a hibák és azok kijavításával a forgalmazó/szerviz rendre kudarcot vall, illetve akkor is, ha a javítás/csere időben túlságosan elhúzódik és ez a fogyasztó számára jelentős kényelmetlenséget okoz.

(Azt, hogy ez mennyi idő, általában esetenként külön szokták mérlegelni A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a terméket 15 napon belül, aránytalan kényelmetlenség okozása nélkül kijavítsa. E 15 napos határidő azonban nem értelmezendő szorosan, indokolt esetben több időt is igénybe vehet a javítás, két hónap elteltével azonban javasolni szoktuk a fogyasztóknak, hogy tekintsék a javításra tett kísérletet sikertelennek és kérjék a termék cseréjét. A határidőket minden esetben a panasz dokumentált és bizonyítható közlésétől kell számítani. ).

„A bírói gyakorlat mind a kicserélés, mind az elállás iránti igényt – kijavítható hibánál – általában abban az esetben tekinti alaposnak, ha a hiba gyakran ismétlődik, a javítások ellenére hosszabb időn keresztül fennáll, vagyis a sorozatos javítás sikertelennek bizonyul, és így a jogosultnak huzamosabb időn keresztül kényelmetlenséget, időveszteséget okoz.”

A forgalmazó köteles a minőségin kifogásáról jegyzőkönyvet felvenni. Ha ez elmarad, célszerű beírni a vásárlók könyvébe, vagy egyéb módon (e-mail, posti tértivevényes levél) írásba foglalni a panaszt.

A jegyzőkönyv másolata a fogyasztót illeti. Erre azért van szükség, mert a későbbiekben bármilyen esetleges eljárás indítása esetén a kifogás közléséről készült jegyzőkönyv igazolja, hogy a fogyasztó mikor és milyen panasszal fordult a forgalmazóhoz.

A jegyzőkönyv felvételének elmulasztása fogyasztóvédelmi jogsértés, amely miatt a fogyasztó  lakóhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhat (elérhetőségek: http://fogyasztovedelem.kormany.hu)

Amennyiben a forgalmazó vitatja a fogyasztó állítását, és szakértői véleménnyel is alátámasztja saját állításait, a jogvitát a lakóhelye szerint illetékes megyei békéltető testület előtt, vagy bírósági úton lehet eldönteni. A békéltető testületekről itt mindent megtalálható: http://www.fome.hu/bekelteto_testuletek/