VÁLLALKOZÁSOKNAK

Forrás:

versenyjogi-megfeleles

Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés egyik típusa az erőfölényben lévő vállalkozás olyan viselkedése, amelynek célja az egyébként is meggyengült piaci verseny további korlátozása a versenytársak kiszorítása, terjeszkedésük akadályozása vagy a hatékony versenyzéstől való elrettentése révén. Az ilyen ún. versenykorlátozó, kiszorító hatású piaci magatartások különféle formákat ölthetnek, így ilyenek lehetnek bizonyos árképzési módok (felfaló árazás, árprés), a szerződéskötéstől való elzárkózás, az árukapcsolás (ha nem feltétlenül összetartozó dolgokat együtt árulnak), a piacra lépés akadályozása, vagy a piacról való kiszorítás. A formától függetlenül ezek azzal a hatással járnak, hogy a versenytársak a piacról kiszorulnak, vagy terjeszkedési lehetőségük, aktív versenyzésre való képességük jelentősen csökken.

A gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás sincs azonban elzárva attól, hogy a versenyben olyan eszközöket vegyen igénybe, amelyek közül egyesek hátrányosak lehetnek versenytársai számára. Önmagában a gazdasági erőfölény fennállása nem teszi indokolttá azt, hogy az ilyen vállalkozás által alkalmazott mindenféle versenyeszköz használata jogsértőnek minősüljön, pusztán azért, mert azok alkalmazása hátrányt jelent a versenytársak számára.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélések másik formája az ún. kizsákmányoló stratégiák alkalmazása. Ilyenkor a gazdasági erőfölénnyel bíró cég a vevőivel szemben érvényesíti erős alkuerejét vagy piaci helyzetét, és rosszabb feltételek elfogadására bírja rá őket: árat emel, nem kívánt szolgáltatást, hátrányos szerződéses feltételeket kényszerít rájuk. Ezzel a gazdasági erőfölényes cég úgymond kizsákmányolja vevőit, saját profitja növelése érdekében.

Egy vállalkozásnak akkor van gazdasági erőfölénye, ha a piac többi résztvevőjétől (vevőktől, versenytársaktól, egyéb üzleti partnerektől) nagymértékben függetlenül tud működni, anélkül, hogy döntései során érdemben tekintettel kellene lennie rájuk. A gazdasági erőfölény lényege tehát a független piaci viselkedés lehetősége.

A gazdasági erőfölény léte nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs lehetőség versenyre, de mindenképpen jelzi, hogy a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás vezető szerepet tölt be a piacon, versenytársainál jóval erősebb. Egy gazdasági erőfölénnyel rendelkező cég piaci súlya akkora, hogy döntéseivel a teljes piacot, a megtermelt illetve az értékesített mennyiséget, az árakat, a piacra való be- és kilépést egyaránt befolyásolni tudja.

Egy ilyen piacra jellemző, hogy a gazdasági erőfölényes vállalkozás jelentős piaci részesedéssel rendelkezik, miközben a már piacon lévő versenytársai nem tudják kellő mértékben bővíteni a termelésüket, a piacra való belépés pedig nehéz. Tipikus piacra lépési korlátnak tekinthető, ha például jelentős beruházásra van szükség, ha csak nagy mennyiségben éri meg termelni, vagy ha adminisztratív/jogi korlátai vannak a belépésnek.Fontos tudni, hogy a gazdasági erőfölény objektív, a piac szerkezetéből, nem pedig a vállalkozások által szabad akaratukból megkötött szerződés egyes rendelkezéseiből levezetendő jogi kategória. A tartós üzleti kapcsolatot eredményező szerződések esetében sok esetben tapasztalható valamelyik fél gyengébb pozíciója, esetleg kiszolgáltatottsága, e helyzetet azonban a versenyjog önmagában nem minősíti gazdasági erőfölénynek.

Amennyiben egy vállalkozás monopolhelyzetben van egy piacon, az jellemzően gazdasági erőfölényes helyzetnek minősül. A monopóliumok a gazdasági erőfölényes helyzet egy speciális, szélsőséges esetének tekinthetők, és tekintettel a monopolhelyzetben lévő vállalkozás különlegesen erős helyzetére mind a fogyasztókkal, mind a potenciális piacra lépőkkel szemben, még inkább előtérbe kerül az ilyen vállalkozás felelőssége, hogy ne kövessen jogsértő magatartást.

Jó tudni, hogy számos monopolhelyzetű (jellemzően közszolgáltató) vállalkozásra a versenyjogon túl további, az erőfölényükkel, jelentős piaci erejükkel való visszaélést megakadályozni hivatott – az adott ágazati sajátosságokat is figyelembe vevő – szabályok vonatkozhatnak. Ezeken a piacokon általában külön ágazati – ún. szabályozó – hatóságok is felügyelik az oda tartozó vállalatok viselkedését. Az ilyen ágazatokban a versenyfelügyeletnek jellemzően kiegészítő szerepe van, mert számos visszaélést a külön szabályozás, illetve a szabályozó hatóságok előznek meg (például hatósági árszabályozással, szerződéskötési kötelezettség előírásával, stb.). Az ágazati szabályozásokban nem szabályozott magatartásokra azonban kiterjed a versenyjog hatálya, s a versenyhatóság hatásköre.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés egyik típusa az erőfölényben lévő vállalkozás olyan viselkedése, amelynek célja az egyébként is meggyengült piaci verseny további korlátozása a versenytársak kiszorítása, terjeszkedésük akadályozása vagy a hatékony versenyzéstől való elrettentése révén. Az ilyen ún. versenykorlátozó, kiszorító hatású piaci magatartások különféle formákat ölthetnek, így ilyenek lehetnek bizonyos árképzési módok (felfaló árazás, árprés), a szerződéskötéstől való elzárkózás, az árukapcsolás (ha nem feltétlenül összetartozó dolgokat együtt árulnak), a piacra lépés akadályozása, vagy a piacról való kiszorítás. A formától függetlenül ezek azzal a hatással járnak, hogy a versenytársak a piacról kiszorulnak, vagy terjeszkedési lehetőségük, aktív versenyzésre való képességük jelentősen csökken.

A gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás sincs azonban elzárva attól, hogy a versenyben olyan eszközöket vegyen igénybe, amelyek közül egyesek hátrányosak lehetnek versenytársai számára. Önmagában a gazdasági erőfölény fennállása nem teszi indokolttá azt, hogy az ilyen vállalkozás által alkalmazott mindenféle versenyeszköz használata jogsértőnek minősüljön, pusztán azért, mert azok alkalmazása hátrányt jelent a versenytársak számára.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélések másik formája az ún. kizsákmányoló stratégiák alkalmazása. Ilyenkor a gazdasági erőfölénnyel bíró cég a vevőivel szemben érvényesíti erős alkuerejét vagy piaci helyzetét, és rosszabb feltételek elfogadására bírja rá őket: árat emel, nem kívánt szolgáltatást, hátrányos szerződéses feltételeket kényszerít rájuk. Ezzel a gazdasági erőfölényes cég úgymond kizsákmányolja vevőit, saját profitja növelése érdekében.

Korlátozó, kiszorító hatású visszaélések

A gazdasági erőfölénnyel rendelkező cég versenytársainál nagyobb erejét arra is felhasználhatja, hogy azokat a piacról kiszorítsa. Ez a verseny és a fogyasztók számára is káros lehet: csökkenhet a fogyasztók számára elérhető választék, és a még nagyobb gazdasági erőfölényt elért cég magasabb árakat, rosszabb feltételeket tud rákényszeríteni a fogyasztókra.

Egy piaci szereplő kiszorítása azonban csak akkor versenyellenes, ha ennek eredményeként a hatékony piaci verseny csorbul. A versenyjog nem a piaci szereplők létezését, hanem a hatékony, a fogyasztók számára a lehető leghasznosabb kimenetet produkáló versenyt garantálja.

Az alábbiakban ismertetünk néhány elterjedtebb kiszorító hatású vállalati magatartást, ez azonban messze nem összes – a gazdasági erőfölénnyel bíró vállalatok számos eszközön keresztül korlátozhatják a versenyt.

  • Túlzottan alacsony ár, felfaló árazás

    A versenyjog tiltja azt a magatartást, amikor egy gazdasági erőfölényes cég tartósan alacsony, számára veszteséget generáló szinten árazza termékeit azzal a céllal, hogy kiszorítsa versenytársait a piacról, majd azok kiszorulását követően újra megemeli az árakat és kizsákmányolja a fogyasztókat.

    Ahhoz azonban, hogy a túlzottan alacsony árak alkalmazása versenyjogi értelemben jogsértőnek minősüljön, az szükséges, hogy a gazdasági erőfölényes cég elegendően hosszú ideig alkalmazzon ilyen árakat ahhoz, hogy a versenytársak valóban kiszoruljanak a piacról. Szükséges továbbá, hogy az alkalmazott árak ténylegesen veszteséget termeljenek a gazdasági erőfölényes cégnek, valamint szükséges az is, hogy a piacra lépési korlátok miatt a vállalkozás képes legyen versenytársai kiszorulását követően elegendő ideig egy magasabb szinten tartani az árait ahhoz, hogy kizsákmányolhassa a fogyasztókat.

  • Árprés

    Előfordul, hogy egy alapanyag, félkész termék gyártója, valamilyen infrastruktúra tulajdonosa gazdasági erőfölénnyel bír, arra más cégek is rá vannak utalva, miközben ő ezekkel a cégekkel versenyezve egyúttal a fogyasztókat is kiszolgálja. Ilyenkor, ha csak olyan feltételekkel értékesít a termékét/infrastruktúráját felhasználó versenytársaknak, hogy azok képtelenek a fogyasztókért versenyezni vele, ez versenyjogi jogsértésnek, árprésnek minősülhet. Ennek jellemző formája a túlzottan alacsony, vagy akár negatív árrés.

    Önmagában az árprés jellegzetességeit magán viselő, ám átmenetinek, egyedinek tekinthető (rövid ideig tartó), alacsonynak minősülő árrés kapcsán azonban a verseny korlátozására való alkalmasság még nem igazolható. Fontos, hogy a túlzottan alacsony árrés a gazdasági erőfölényes cég stratégiai árazási magatartásának minősüljön.

    Amennyiben tehát egy cég gazdasági erőfölényes helyzetben van, és a versenytársai számára is szállít olyan terméket/szolgáltatást, ami nélkülözhetetlen a piaci jelenléthez és versenyhez, fontos odafigyelnie arra, hogy ne alkalmazzon olyan árakat versenytársai, illetve a fogyasztók felé, amelyek révén a versenytársai praktikusan képtelenek versenyezni a fogyasztókért.

  • Árukapcsolás

    Ha egy vállalatnak valamilyen piacon gazdasági erőfölénye van, megpróbálhatja ennek segítségével más piacokon is korlátozni a versenyt. Versenyjogi problémákat vethet fel például, ha csak akkor értékesíti azt a termékét, amelynek a piacán gazdasági erőfölénye van, ha valamely más piacon árult termékét is megveszik. Ilyenkor a „másik” termék piacán versenyző vállalatok kiszorulhatnak erről a piacról, annak ellenére, hogy ezen a piacon nincs gazdasági erőfölényes helyzet. Ilyenkor továbbá a vevő is olyan termék vásárlására kényszerülhet, amit nem szeretett volna megvenni, ami kizsákmányolásnak is minősülhet.

    Egy gazdasági erőfölényes vállalkozásnak tehát fontos odafigyelnie arra, hogy ne alkalmazzon olyan értékesítési gyakorlatot, amely révén egy másik piacról szorítja ki a versenytársait. Az árukapcsolás különösen akkor jelenthet komoly versenyproblémát, ha a magatartás által érintett két piac között szoros kapcsolat van. Ilyenkor az egyik piacon meglévő gazdasági erőfölényen keresztül még könnyebb kiszorítani a másik piacon versenyző vállalatokat.

  • A piacra lépés akadályozása, a piacról való kiszorítás

    Kiemelkedően jó helyzetük megőrzése érdekében a gazdasági erőfölényes cégek néha törvénybe ütköző módon is megpróbálják megakadályozni újabb cégek piacra lépését.

    A szabályozott piacok (vasút, villamos energia) megnyitása után illetve során többször felmerült például a gyanú, hogy a korábban kizárólagos szolgáltatási joggal bíró szereplők a fogyasztók lekötésével (hosszú távú szerződésekkel), illetve az új piacra lépők hátrányos megkülönböztetésével, működésének megnehezítésével ártottak a versenynek.

    Egy másik gyakorlati példában egy városi vízmű vállalkozás kizárólag azokkal a fogyasztókkal kötött egyedi vízmennyiség mérési szerződést, akik az általa meghatározott két típusba tartozó mellékvízmérőt szereltették fel. Miután Magyarországon abban az időben összesen 77 mellékvízmérő típus volt forgalomban, e magatartás korlátozta az ezek gyártói-forgalmazói közötti versenyt, akadályozva az érintett földrajzi piacra (a város és környéke) való belépést.

    Egy gazdasági erőfölényes vállalkozásnak tehát nagyon fontos odafigyelnie arra, hogy ne támasszon olyan üzleti feltételeket, illetve ne tanúsítson olyan piaci magatartást, amely ahhoz vezet, hogy más cégek nem képesek belépni arra a piacra, illetve nem képesek azon a piacon hatékonyan versenyezni a fogyasztókért.

  • Elzárkózás az üzleti kapcsolattól

    A gazdasági erőfölényes cégnek nem szabad indokolatlanul elzárkóznia az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától. Az üzleti viszony létrehozásához kötődő ügyekben két jogilag védett érdek között kell egyensúlyt találni. Egyfelől a gazdasági erőfölényben levő vállalkozást is megilleti a tulajdonnal való rendelkezés. Másfelől a versenyjog előírásai bizonyos többlet kötelezettségeket róhatnak a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozásokra, a hatékony verseny fenntartásához fűződő közérdek védelme érdekében. A versenytörvény értelmében gazdasági erőfölényes helyzetben lévő vállalkozás akkor marasztalható el az üzleti kapcsolat létrehozásától/fenntartásától való elzárkózás miatt, ha:

    azt nem tudja objektív, üzletileg ésszerű indokkal megmagyarázni; és
    a konkrét vállalkozásokat ért érdeksérelem mellett, a piacon folyó versenyre, annak hatékonyságára is érezhetően negatív hatással jár.
    Indokoltnak tekinthető azonban a piaci kapcsolat létrehozásától vagy folytatásától való elzárkózás abban az esetben, ha az a vevő szempontjából a hatékonyság növelését, vagy egy korábbi nem megfelelően teljesítő vállalkozás új vállalkozással történő helyettesítését célozza.Jó gyakorlati példaként említhető az az eset, amikor egy temetkezési vállalkozás nem tette lehetővé, hogy az általa üzemeltetett temetőkben más vállalkozás is végezhessen temetést. A szerződéskötéstől a temetőt üzemeltető vállalkozás érdemi gazdasági indok nélkül zárkózott el, ezért a GVH a magatartását jogsértőnek minősítette.

Kizsákmányoló, a vevőket közvetlenül megkárosító visszaélések

Egy olyan piacon, ahol egy vállalatnak gazdasági erőfölénye van, a fogyasztók különösen sérülékenynek tekinthetők, hiszen csak korlátozottan tudnak átpártolni más szolgáltatókhoz, ha nem megfelelő (pl. rossz minőségű, drága) szolgáltatást, terméket kapnak. Ilyenkor mindig felmerül a veszélye annak, hogy a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás megpróbálja oly módon kihasználni piaci helyzetét, hogy a fogyasztók számár kedvezőtlen feltételeket alkalmaz, abból a célból, hogy növelje saját nyereségét (fogyasztók kizsákmányolása). A versenyjog az ilyen kizsákmányoló típusú visszaéléseket is tiltja, amelyek közül az alábbiakban ismertetünk néhányat.

  • Túlzottan magas ár

    Gazdasági erőfölényes helyzetben az egyik legkézenfekvőbb módja a fogyasztók kizsákmányolásának, ha a gazdasági erőfölénnyel rendelkező cég nagyon magas árakat alkalmaz a fogyasztókkal szemben, annak tudatában, hogy a korlátozott piaci verseny miatt csak kevés ügyfelet veszíthet a magas árnak köszönhetően. A versenyjog tiltja, hogy gazdasági erőfölényes cégek túlzó árak alkalmazásával zsákmányolják ki a fogyasztókat.

    A gyakorlatban nem könnyű megállapítani mikor tekinthető túlzónak az ár. Mégis, leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy túlzottan magas lehet egy ár, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetés adott szakmát jellemző kockázatával arányban álló hozam alapján adódó („tisztességes”) nyereség összegét. Más megközelítésben, tisztességtelenül megállapítottnak (túlzottan magasnak) minősülhet az ár, ha a gazdasági erőfölényben levő vállalkozás a korábban érvényesített árát nagyobb mértékben emeli, mint azt a gazdálkodási körülményeiben objektíve bekövetkezett változások indokolják.

    Egy gazdasági erőfölényben lévő vállalkozásnak tehát nagyon körültekintően kell eljárnia fogyasztói árai megállapítása során, és gondoskodnia kell róla, hogy az általa alkalmazott árak ne legyenek tisztességtelenek, hanem gazdaságilag indokoltak.
    Példaként szolgálhat, hogy a GVH túlzó árazást állapított meg gazdasági erőfölényben lévő kábeltelevíziós cégnél, ahol a vállalkozás az inflációt jóval meghaladó mértékben emelte előfizetési díjait, miközben költségei nem emelkedtek.

  • Indokolatlan előny kikötése, hátrányos feltételek kikényszerítése

    Versenyjogi szempontból aggályos lehet, ha egy gazdasági erőfölénnyel rendelkező cég indokolatlanul köt ki magának egyoldalú előnyöket. A gazdasági erőfölényben lévő cégeknek tehát körültekintően kell eljárniuk szerződéskötési, ügyletkötési gyakorlatuk során, ügyelve arra, hogy ne hozzák indokolatlanul hátrányos helyzetbe ügyfeleiket, piaci helyzetük kihasználása révén. Az alábbiakban több példát is ismertetünk a GVH gyakorlatából, ahol ilyen jellegű versenyaggályok merültek fel, gazdasági erőfölényes helyzetben.

    Egy kereskedelmi bank az általa gyakorlatilag kizárólagosan forgalmazott lakáshiteleknél a szerződéskötéskor rögzítette jogosultságát a hitel kamatának és kezelési költségének egyoldalú megváltoztatására a mindenkori pénzpiaci helyzettől függően. Az ár egyoldalú megváltoztatására vonatkozó szerződéses kikötést a GVH gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősítette.

    Egy kereskedelmi bank az 50 dollár alatti devizaszámlák megszüntetése érdekében zárlati díjat, és azzal egyidejűleg kifizetési (átutalási) jutalékot vezetett be, ennek következtében az ilyen devizaszámlával rendelkező ügyfelei csak veszteséggel juthattak hozzá pénzükhöz. A GVH a bank magatartását jogsértőnek minősítette.

    Egy energiaszolgáltató társaság a megrendelői számára hátrányos feltétel (díjemelés) elfogadását úgy kényszerítette ki, hogy az azok termelő tevékenységéhez nélkülözhetetlen energiaellátást megszüntette.

    A kábeltévét működtető társaság erőfölénnyel való visszaélését állapította meg a GVH, amikor a programcsomagok összetételét az előfizetők számára hátrányos (egyoldalú) módon, a fogyasztói igények felmérése nélkül változtatták meg.

  • Árdiszkrimináció

    A versenytörvény tiltja az üzletfeleknek az árak vagy egyéb üzleti feltételek tekintetében történő olyan megkülönböztetését is, amely az egyes üzletfeleknek versenyhátrányt okoz. Lényeges, hogy csak az azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetében tilos az eltérő árak (és feltételek) alkalmazása, vagyis nem tekinthető diszkriminációnak, ha a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás például a nagyobb mennyiségben vásárló üzletfelei részére kedvezményeket nyújt.

Az alábbi táblázat bemutat néhány tipikus magatartást, amelyek gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősülnek, valamint azok párjaként bemutatja a versenyjog által nem tiltott magatartásokat.

Ami megfelel

Ami nem felel meg

Gazdasági erőfölényes helyzetben a költségek elkerülhetetlen emelkedése által indokolt áremelés végrehajtása.

Gazdasági erőfölényes helyzetben túlzóan magas (a költségek és egy általánosan elfogadható mértékű nyereség összegét lényegesen meghaladó) árak alkalmazása.

Gazdasági erőfölényes helyzetben az infláció által indokolt áremelés végrehajtása.

Gazdasági erőfölényes helyzetben, a költségek változatlansága vagy csökkenése mellett, az infláció mértékét lényegesen meghaladó áremelés végrehajtása.

Veszteséget termelő alacsony árak a versenytársak kiszorítására nem alkalmas, rövid ideig tartó alkalmazása, például új termék bevezetésekor.

Gazdasági erőfölényes helyzetben a költségszint alatti, veszteséget termelő árak alkalmazása a versenytársak a piacról való kiszorításának céljával, majd kiszorulásukat követően a fogyasztók kizsákmányolása az árak újbóli megemelésével.

Árukapcsolás olyan vállalkozás részéről, amely nincs gazdasági erőfölényes helyzetben.

Gazdasági erőfölényes helyzetben árukapcsolásos értékesítés alkalmazása, ami a kapcsolt termék piacán a versenytársak kiszorulásához vezet.

Gazdasági erőfölényes vállalkozás elzárkózása szerződéskötéstől objektív, üzleti indokkal – például veszteség elkerülés.

Gazdasági erőfölényes helyzetben elzárkózás a szerződéskötéstől mindenféle objektív, üzleti indok nélkül.

Ügyfelek közötti árdiszkrimináció, ha nem azonos jellegű és értékű ügyletekről van szó – például mennyiség alapú kedvezményrendszer alkalmazása a viszonteladók felé.

Gazdasági erőfölényes helyzetben, két teljesen azonos jellegű és értékű ügylet esetében, eltérő árak alkalmazása (árdiszkrimináció) a két ügyfél felé.

Az üzleti kapcsolat jellege által indokolt előnyök kikötése szerződésekben – például jelzálogjog bejegyzése ingatlanra hitelszerződésben, vagy kötbér kikötése nem szerződésszerű teljesítés esetén.

Gazdasági erőfölényes helyzetben indokolatlan egyoldalú előnyök kikötése az ügyfelekkel kötött szerződésekben.